Szervezet közlemény

George Taylor Hillsborough városában kampányolt

Folytatja kampánykörútját a Reform Párt jelöltje, most éppen Belfort legnagyobb városába jött el, ahova elkísérte a párt egyik szenátorjelöltje, az előválasztásokon győzedelmeskedő Nick Devon, és mindketten beszédet mondtak a sportcsarnokban berendezett nagygyűlésen, itt megjelentek a reformpárti képviselőjelöltek is, akik a városi körzetekben indulnak képviselőházi mandátumokért. Először Nick Devon kezdett beszélni.

„Tisztelt Jelenlévők, Kedves Barátaink! A mai nap nem egy egyszerű este, mint bármelyik más, hanem egy sokkalta fontosabb az eddigieknél. Ma a Reform Párt vezetése hivatalosan képviselteti magát nagyszerű megyénkben, itt van velünk A Ciron Köztársaság következő elnöke, George Taylor! Ma mindenki tudja, hogy nem egy egyszerű választásra kerül sor november kilencedikén, ez a választás véleménynyilvánítás, amiben véleményt kell nyilvánítani, hogy milyen irányba menjen tovább Cironia.

Mi konzervatív értékeket képviselünk, mi azt mondjuk, hogy jogot kell adni a megyéknek és a polgároknak, hogy együtt alakítsák ki azt a jogviszonyt, amelyet ők akarnak; mi azt mondjuk, hogy olyan államra van szükség, amely támogatja a rászorultakat és a törekvő cironokat, de nem terjeszkedik túl; mi azt mondjuk, hogy olyan gazdaságpolitikát kell képviselni, amely arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy folytassák a befektetéseket, és a szabad piacon bármelyik ország vállalkozójával felvehessék a harcot; mi konzervatívok hiszünk a keresztény értékekben, hiszünk a Reform Pártban, és hiszünk George Taylorban!

A változás szükségességét meg kell értetnünk a belfortiakkal, akik tudják, hogy ez elkerülhetetlen. Az előválasztási kampány során, amelyen megválasztottak Cironia legszebb megyéje szenátorjelöltjének, rengeteg emberrel beszélgettem, voltak köztük reformpárti szavazók, voltak progresszívak, voltak függetlenek, akik egytől egyig elismerték: ami most van, az nem maradhat. Szükség van olyan átalakításokra, amely az egész nemzet érdekét szolgálják, igaz, a megoldásokra más és más utat javasoltak. De engedjék meg nekem, hogy én arról a megoldásról beszéljek, amelyet a Reform Párt és George Taylor kínál Belfortnak. Lehetőséget kínálnak, hogy egy olyan országot szervezzünk, amely képes megváltoztatni a rossz gazdaságpolitikai irányokat, képes növekedővé és fejlődőképessé tenni a belforti gyümölcstermesztést, új munkahelyeket generál már az első év után, és képes egy olyan társadalmi paktumot tető alá hozni, amellyel a belfortiak is jobban járnak. Ha egy ilyen országban akarnak élni, amely tiszteletben tartja a polgári jogokat, és azokat a kimondatlan, de folyamatosan használt szokásjogokat, amelyek szerint a megyék és a megye lakosainak az autonómiája az egyik legfontosabb örökletes jog, akkor ne habozzanak, támogassák a Reform Párt belfort megyei jelöltjeit, akik egytől egyik kiváló emberek!

Most pedig engedjék meg nekem, hogy bejelentsem ennek az estének a legfontosabb szereplőjét, aki nem nyugatról, hanem keletről érkezik hozzám, és aki ennek az országnak egy megvalósítható víziót kínál Cironiának és az embernek. Ő az, aki Frank Underwooddal szemben olyan választási programot kínál, amely képes lesz országot kirántani a bajból. Hölgyeim és Uraim, fogadják szeretettel Cironia következő elnökét: George Taylort!

Köszönöm szépen, Nick!

Nagyon jó szenátorjelöltjük van, igaz?

Jó estét, Hillsborough, köszönöm ezt a nagyszerű fogadtatást!

Mindig jó egy olyan városba érkezni a kampány során, ahol a jelöltet szeretettel várják, és most ebben a teremben, ezek a falak, Önök, sugározzák felém a szeretetüket, amivel nagyon meghatnak. Köszönöm! Belfort egy különleges szerepet foglal el Cironia megyéi között, és Önök, akik itt élnek, ezt tudják is. Belfort hatalmas mennyiségű gyümölcsöt termesztenek, itt nőnek a legszebb narancsok, hatalmas kókuszfák magasodnak a megye keleti részén, amelyeket én is láttam a vonaton idefelé tartva. Ez a sokszínűség adja Belfort sikerét is, és ezért fontos az Önök számára, különösen fontos, hogy a megyék autonómiája a lehető leghamarabb törvényi garanciát kapjon.

Az elnökségem alatt 1948 novemberétől, amikor megválasztotta már a legtöbb megye a saját vezetését, hozzálátunk a tárgyalásokhoz, hogy 1950-re törvénybe szabályozzuk a megyék jogait. Milyen jogokat kell adni a megyéknek? Minden olyan kérdésben, amelyek a megyére és a polgáraira tartozik, a központi kormányzatnak át kell adnia a megyei vezetésnek, hogy ők gondoskodjanak róla. Hiszen honnan tudná a Ridgefieldben egy miniszter, hogy mi a helyes oktatásügyben Placentiába, vagy miként kellene dönteni egy csatornázási ügyben Redlandsban? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket helyben jobban tudnak az emberek, mint a kormány. Persze a Progresszív Párt nem így gondolkodik, sokszor hallottuk már Frank Underwoodtól, hogy ő az erős államban hisz, abban az államban, amely költséges, túl bürokratikus, beleszól az emberek életébe. Én tisztelem az Alkotmányunkat, tisztelem az Alapító Atyákat, és tisztelem az Emberi Jogok Nyilatkozatát. Az Alapító Atyák és ezek az okmányok kiállnak az emberi szabadságjogokért, kimondják, hogy az ember életébe a kormányzat direkt módon és egyoldalúan nem avatkozhat be, ezért is mondom azt, hogy szükség van a kiterjedt megyei autonómiára. Az autonómia védi meg a ciron állampolgárok jogait! Ha én leszek az elnök, akkor addig, amíg minden megyének nem választják meg a vezetését és a kormányzóját, a képviselőkkel és a szenátorokkal kooperálva fogjuk megoldani a megyei ügyeket, nem fogok helytartókat kinevezni, és ültetni az állampolgárok fejére!

A gazdasági helyzet Belfortban is egyre aggasztóbb, ahogy hallottam, egyre több vállalat függeszti fel a működését, csökkenti a dolgozók számát. Mi a megoldás erre? Csakis az a gazdasági terv, amelyet mi dolgoztunk ki, és amelynek sikerét rengetek szakember jósolta meg. A lényege az, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem fogjuk tovább rontani a vállalatok helyzetét. Rossz az a látásmód, amelyik azt sugallja, hogy a vállalatok az ördög szolgái, és arra törekednek, hogy ellehetetlenítsék az államot azzal, hogy elcsalják az adót, hogy szánt szándékkal építenek le munkásokat. A vállalkozók is ugyanolyan emberek mint Önök itt, akik a családjukat akarják eltartani. Ne gondoljuk azt, hogy mindnyájuk gazdag ember, főleg a kisvállalkozók. Ők a gazdaság legnagyobb és talán legszorgalmasabb részét a ciron kisvállalkozók képzik, aki munkájukkal nemcsak közvetlenül saját és munkásaik családjának az asztalára juttatnak kenyeret, hanem hozzájárulnak országunk nagyságához is. Én ezeket a rétegeket kívánom segíteni azzal az adó- és gazdasági tervezettel, amelyet hetekkel ezelőtt prezentáltam. Ennek a tervvel a segítségével adókönnyítést adunk a ciron vállalkozóknak, amellyel kifejezetten a kisvállalkozók járnak jól. Megjegyzem ezt az adókönnyítést Frank Underwood nem akarja megadni, sőt azokat a kisvállalkozókat akarja megsarcolni, akiknek van egy párfős műhelye, és valóban csak annyi pénzt tud nyereségként elszámolni, amelyből iskoláztatni tudja a gyerekeit, és amelyből hónapról hónapra befizethetik a csekkeket. Ed Glover azt mondta, hogy nem szabad hagyni, hogy gyerekek kiessenek az oktatási rendszerből, és ne tanulhassanak, ha megvan hozzá az eszük. Teljes mértékben egyetértek a progresszív alelnökjelölttel. Csak akkor már azt is magyarázza el a választóinak, hogy miért akarják ellehetetleníteni egy belforti kisvállalkozó gyermekeinek az egyetemre vezető útját. Le kellene számolni azzal a dőre nézettel, amelyet Thomas Kane gyakran szokott hangoztatni, hogy a vállalatok, ha kapnak valami kedvezményt, az abból befolyó profitot nem fejlesztésre költik, hanem egyszerűen elköltik.

Önök itt nagyon sokan vannak, több mint 7-8 ezer ember van itt, szóval biztos van Önök között olyan, aki vállalkozóként dolgozik, kisvállalkozóként, vagy aki egy ilyen cégnél dolgozik. Önök szerint is, ha megnövekedne a cég bevétele, azt rögtön elszórná? Nem, sokkal inkább az történne, hogy a befolyó profitot visszaforgatják a vállalatokba, új gépeket vesznek, több alkalmazottat vesznek fel, hiszen a céljuk a termelés bővítése, hogy ezáltal is egyre több profitot termeljenek. A vállalkozások, ha az általam is vallott program kerül megvalósításra, nem humanitárius, hanem jól felfogott érdekből egyre több munkahelyet fognak teremteni, hiszen a céljuk a folyamatos haszonszerzés. Ez pofonegyszerű! Ezzel szemben a progresszívak megpróbálnak vállalkozóként fellépni, amikor azt mondják, hogy ők, megkerülve a vállalkozókat, munkát adnak, ez a közmunkaprogram, amely valódi bevétellel nem fog bírni, viszont arra nagyon jó lesz, hogy rengeteg vállalkozót ellehetetlenítsen, ebben biztosak lehetnek. Munkahelyek fognak megszűnni, és akkor nyílik valójában az olló, akkor képződik társadalmi szakadék. Ezt persze nem mondják el, folyamatosan minket támadnak. Mi nem kívánunk mélyszegénységet előidézni, sőt, azt hiszem, a mi programunkkal fog több munkahely születni. De miközben ők egy kiterjedt államot akarnak, kiterjedt bürokráciával, amely azelőtt levesz a ciron állampolgárok béréből, mielőtt kiutalná. gondolok itt az általános egészségügyi ellátási terve, amely úgyszint állami lenne, addig mi azt mondjuk: ez a te pénzed, itt van az összes, döntsd el, mennyit akarsz fizetni a saját nyugdíjalapodba, mennyit akarsz fizetni egészségügyi ellátásra.

Szerintem ez sokkal jobban illik a társadalmunkhoz, amely már több évtizede úgy gondolja, hogy csak úgy van esély a haladásra, ha személyesen mindenki tesz ezért.

Az elkövetkező napokban és két hétben azért fogok dolgozni, hogy ezek az üzenetek Belfort minden településére eljussanak, és megmutassuk, ahogy Frank Underwood is mondta, a felmérések tévesek, és nincs itt előnye a Progresszív Pártnak, hanem meghódítjuk országunk második legnagyobb megyéjét is, minden szinten! Kiváló jelöltjeink vannak, aki hiteles konzervatív emberek, és akik sikerrel veszik az akadályt, amely nem más, minthogy ismét prosperálóvá tegyük Cironiát, közösen, együtt!

Köszönöm a figyelmet, Viszontlátásra Hillsborough, találkozunk november kilencedikén!